A San Franciscó-i szövetségi bíróság ítélete szerint a Meta jogszerűen használhatta fel a szerzők műveit AI-modelljei betanítására. A Vince Chhabria bíró által hozott döntés kimondta, hogy a Facebook anyavállalata által alkalmazott gyakorlat a fair use (méltányos használat) doktrína védelme alá esik, bár a bíró figyelmeztetett, hogy ez nem jelenti automatikusan az összes hasonló eset jogszerűségét. A Meta Llama AI-modelljének betanítása során felhasznált milliónyi könyv, tudományos cikk és képregény szerzői jogi védelem alatt állt, köztük Ta-Nehisi Coates és Richard Kadrey szerzők művei is.
A per tágabb kontextusban vizsgálva az egyik a több tucat jogi csata közül, amelyek jelenleg is folyamatban vannak az amerikai bíróságokon, és amelyek az AI-technológia fejlesztésének jogi határait próbálják meghatározni. Chhabria bíró kifejtette, hogy döntése nem azon alapul, hogy a Meta gyakorlata általánosságban jogszerű lenne, hanem azon, hogy a felperesek nem megfelelő érveket hoztak fel, és nem tudtak elegendő bizonyítékot szolgáltatni. A Boies Schiller Flexner ügyvédi iroda, amely a szerzőket képviselte, tisztelettel nem értett egyet az ítélettel, tekintettel a Meta történelmileg példátlan kalózkodására és hangsúlyozta, hogy az ítélet továbbra is megállapítja, hogy az AI betanítása szerzői joggal védett műveken engedély nélkül általában jogsértő.
Az ítélet a második győzelem egy héten belül a technológiai cégek számára, miután egy másik szövetségi bíró az Anthropic javára döntött egy hasonló ügyben. Chhabria bíró az ítéletében aggodalmát fejezte ki a piaci felhígulás kapcsán, utalva arra, hogy az AI-termékek jelentős mennyiségű tartalmat képesek gyorsan előállítani minimális emberi erőfeszítéssel, jelentősen aláásva az emberi alkotókedvet és a hagyományos alkotási folyamatokat. A Meta esetében a LibGen nevű árnyékkönyvtárat használták, amely a tartalmak jelentős részét a jogtulajdonosok engedélye nélkül tárolja, ami további jogi kérdéseket vet fel a szerzői jogok megsértésével kapcsolatban.
Források:


