Az Európai Bizottság részletesen bemutatta azt a 20 milliárd eurós (17 milliárd fontos) tervét, amellyel új AI gigagyárakat hozna létre Európában a következő generációs mesterséges intelligencia modellek fejlesztésére, miközben akár 100 000 fejlett AI processzorral működő, nagy energiaigényű létesítményeket tervez, amelyek jelentős innovációkat céloznak az egészségügy, a biotechnológia, az ipar, a robotika és a tudományos felfedezések területén.
Az EU ezzel próbál felzárkózni az Egyesült Államokhoz és Kínához, miután a Stanford Egyetem jelentése szerint 2024-ben 40 jelentős AI modellt készítettek amerikai intézmények, szemben a kínai 15-tel és az európai mindössze 3-mal (mind francia).
Az EU már elindított egy tervet 13 AI gyár létrehozására - olyan helyszínek ezek, ahol szuperszámítógépek és adatközpontok segítségével kutatók fejlesztenek és tesztelnek AI modelleket - azonban az új gigagyárak sokkal nagyobbak lennének, 3-5 milliárd euróba kerülnének egyenként, szemben a legnagyobb AI gyár 600 millió eurós árával. A stratégiai dokumentum szerint ezek a nagy energiaigényű létesítmények, amelyek hűtésükhöz jelentős mennyiségű vizet igényelhetnek, "amennyire csak lehetséges" zöld energiával működnének, az EU 2024-ben a villamosenergia 47%-át megújuló forrásokból termelte, ám John Hyland, a Greenpeace szóvivője figyelmeztetett: "Minden energiafaló adatközpont kockázatja, hogy mentőövet dob a szennyező erőműveknek, amit jól példáz Írország, ahol az elektromos áram több mint ötödét fogyasztják."
A Bizottság 2024 januárjában indította el az AI gyárak kezdeményezést, majd 2024 decemberében választotta ki az első hét konzorciumot, és 2025 márciusában újabb hat AI gyár helyszínét jelentette be, mialatt az EuroHPC Joint Undertaking és a tagállamok a 2021-2027 közötti időszakban összesen 10 milliárd eurót fektetnek szuperszámítógépes infrastruktúrákba és AI gyárakba. Az érdekelt felek 2025. június 20-ig nyújthatnak be nem kötelező érvényű javaslatokat az AI gigagyárak létrehozásához, amelyek a jelenlegi AI gyárak kezdeményezésére épülve lényegesen nagyobb számítási kapacitással, integrált adatforrásokkal és automatizálással rendelkeznének, miközben a Bizottság nyitottságot mutatott az AI törvény egyszerűsítésére vonatkozó konzultációra is, amit azonban a BEUC fogyasztóvédelmi szervezet kritizált, mondván, hogy a Bizottságnak inkább az AI törvény végrehajtására és érvényesítésére kellene összpontosítania.
Források:
1.
Jennifer Rankin
2.
3.
