2025-re az Egyesült Államok és Kína közötti AI-fegyverkezési verseny új szintre lépett, amely nemcsak gazdasági, hanem társadalmi következményekkel is jár. Az amerikai vállalatok jelentős összegeket fektetnek AI-fejlesztésekbe, miközben Kína állami támogatással gyorsítja az ipari és katonai felhasználást. Tim Gordon, a Best Practice AI londoni partnere szerint az Egyesült Államok kockázatos stratégiát követ: egyetlen nagy tétet tett a nagyléptékű, tőkeigényes mesterséges általános intelligencia (AGI) fejlesztésére, amelynek célja, hogy az embereknél hatékonyabban végezzen gazdaságilag hasznos feladatokat.
Ez a megközelítés azonban súlyos mellékhatásokkal járhat. Az AGI tömeges bevezetése alapjaiban alakíthatja át a foglalkoztatást, veszélyeztetve az Egyesült Államok társadalmi és gazdasági stabilitását. Ennek ellenére Washington jelenlegi politikája az, hogy a szabályozást nem szabad előre bevezetni, mert az lassíthatná a versenyt Kínával szemben. A hatalmas befektetések időbeli megtérülése sem garantált: ha az AGI-fejlesztések nem hozzák a várt eredményeket, az AI-lufi kipukkanhat, pénzügyi válságot és társadalmi pánikot okozva.
Ezzel szemben Kína alacsonyabb költségű, feladatspecifikus AI-megoldásokba fektet, amelyek szélesebb társadalmi körben terjednek el. Ez a stratégia lehetővé teszi, hogy Peking fokozatosan növelje befolyását és a globális AI-dominancia felé haladjon. A jelenlegi trendek így egy aszimmetrikus helyzetet teremtenek: Kína előnyhöz juthat, míg az Egyesült Államok hatalmas gazdasági és társadalmi költségekkel nézhet szembe, ami hosszú távon a globális hatalmi egyensúlyt is átrajzolhatja.
Források:
1.
2.
3.
