Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2025. július 9-én kiadott jelentésében azonnali és hatékony globális intézkedéseket sürget az AI által létrehozott megtévesztő tartalmak, különösen a deepfake-ek ellen, amelyek jelentős fenyegetést jelentenek a demokratikus folyamatokra és a társadalmi bizalomra. A jelentés, amelyet az ENSZ Globális Kommunikációs Főosztálya készített, rámutat, hogy 2024 során a deepfake-ek száma 278%-kal növekedett világszerte, és ezek 83%-a politikai célú volt, ami különösen aggasztó a 2024-2025-ös globális választási szuperciklus idején, amikor több mint 60 országban tartanak választásokat. Az ENSZ felszólítja a tagállamokat, a technológiai vállalatokat és a civil társadalmat, hogy dolgozzanak együtt hatékony felismerési, ellenőrzési és tájékoztatási mechanizmusok kialakításán.
A jelentés konkrét ajánlásokat fogalmaz meg, köztük egy globális deepfake-felismerő platform létrehozását, amelyet az ENSZ koordinálna, és amely lehetővé tenné a gyanús tartalmak gyors azonosítását és ellenőrzését. Az ENSZ Főtitkára, António Guterres szerint az AI fejlődése forradalmasította a médiatartalmak létrehozását, de egyben példátlan kihívásokat is teremtett a valós és a hamis információk megkülönböztetésében. A jelentés megállapítja, hogy a deepfake-ekkel kapcsolatos technológiák fejlődése gyorsabb, mint a felismerésükre szolgáló eszközöké, és a jelenlegi felismerési módszerek csak 67%-os pontosságot érnek el a legfejlettebb deepfake-ek azonosításában. A jelentés szerint globális konszenzusra van szükség a tartalom hitelesítési sztenderdekről, és a tagállamoknak jogszabályi kereteket kell kialakítaniuk, amelyek megfelelő egyensúlyt teremtenek a szólásszabadság védelme és a káros dezinformáció elleni küzdelem között.
Az ENSZ jelentése szerint a deepfake-ek által okozott károkat 2025-ben 30 milliárd dollárra becsülik, ami 42%-os növekedést jelent 2024-hez képest. A jelentés különös figyelmet fordít a deepfake-ek által a fejlődő országokra gyakorolt hatásra, ahol az alacsonyabb médiaműveltség és a korlátozott technológiai erőforrások miatt a lakosság sebezhetőbb a dezinformációval szemben. Az ENSZ egy ötpontos cselekvési tervet javasol, amely magában foglalja a technológiai vállalatok kötelezését a tartalomhitelesítési módszerek bevezetésére, a médiaműveltségi programok támogatását, valamint egy nemzetközi deepfake-felismerő hálózat létrehozását, amely 24 órás segítséget nyújtana a választási időszakokban. Az ENSZ emellett felszólítja a tagállamokat, hogy 2026-ig fogadjanak el jogszabályokat, amelyek kötelezik az AI fejlesztőket, hogy a generatív modellek által létrehozott tartalmakat vízjelekkel lássák el, ami alapvető lépés lenne a manipulált tartalmak elleni küzdelemben és a digitális ökoszisztéma integritásának megőrzésében.
Források:
Control F5 Team
