2025. augusztus 5-én Ulf Kristersson svéd miniszterelnök elismerte, hogy rendszeresen használja a ChatGPT-t és a francia LeChat szolgáltatást másodvéleményként kormányzati munkájában, ami azonnali kritikát váltott ki szakértők és a média részéről. Virginia Dignum, az Umeå Egyetem felelős mesterséges intelligencia professzora hangsúlyozta, hogy az AI nem képes érdemi politikai véleményt nyilvánítani, és csupán az azt létrehozók nézeteit tükrözi vissza, miközben az Aftonbladet napilap azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy bedőlt az oligarchák AI-pszichózisának. A kormányfő szóvivője, Tom Samuelsson később pontosított, hogy Kristersson nem oszt meg biztonsági szempontból érzékeny információkat az AI eszközökkel, azokat csupán kiindulópontként használja.
Miközben a svéd eset vitákat váltott ki, az OpenAI bejelentette, hogy az amerikai szövetségi kormány teljes munkaerejének hozzáférést biztosít a ChatGPT Enterprise szolgáltatáshoz mindössze 1 dollárért a következő évre, összhangban a Trump-adminisztráció AI Action Plan kezdeményezésével. A vállalat közleménye szerint a pennsylvaniai kísérleti programjuk eredményei azt mutatták, hogy a közszférában dolgozók naponta átlagosan 95 percet takarítottak meg rutinfeladatokon a ChatGPT használatával, de szakértők továbbra is aggódnak az AI-modellek megbízhatósága miatt, hiszen a nagy nyelvi modellek (LLM-ek) képzési adatai hiányosak vagy elfogultak lehetnek, ami téves válaszokat vagy hallucinációkat eredményezhet.
Az eset rávilágít az AI kormányzati felhasználásának növekvő tendenciájára, amelyet más példák is alátámasztanak: Olle Thorell svéd szociáldemokrata képviselő 2024-ben ChatGPT-vel írt 180 írásbeli kérdést a minisztereknek, Peter Kyle brit technológiai államtitkár pedig idén a ChatGPT-t kérdezte arról, miért olyan lassú az AI elterjedése a brit üzleti közösségben, míg az Európai Bizottság 2024-ben kísérleti jelleggel bevezette saját generatív AI eszközét, a GPT@EC-t a dokumentumok vázolásának és összefoglalásának segítésére.
Források:
1.
Miranda Bryant
2.
