Tajvan AI alaptörvényt fogadott el, amellyel az ország az emberközpontú AI-fejlesztés jogi alapjait fektette le. A jogszabály a biztonságos alkalmazási környezet megteremtése mellett az alapvető jogok védelmét is garantálja, és Tajvant a globális AI-szabályozás egyik meghatározó szereplőjévé kívánja tenni.
Az AI alaptörvény (Artificial Intelligence Fundamental Act) tervezetét a Nemzeti Tudományos és Technológiai Tanács (National Science and Technology Council, NSTC) dolgozta ki, majd a Digitális Ügyek Minisztériuma (Ministry of Digital Affairs, MODA) vette át a jogalkotási folyamatot, és megkezdte az AI-kockázatbesorolási keretrendszer kidolgozását. A törvény az AI fogalmát az EU AI Act meghatározásához igazítja, és hét alapelvet rögzít: fenntartható fejlődés és jólét, emberi autonómia, adatvédelem és adatkormányzás, kiberbiztonság, átláthatóság és magyarázhatóság, méltányosság és megkülönböztetésmentesség, valamint elszámoltathatóság. A magas kockázatúnak minősített AI-rendszereknél a törvény megfelelő figyelmeztetések alkalmazását írja elő, a besorolást pedig a MODA és az érintett kormányzati szervek többoldalú egyeztetések keretében végzik. Ken-Ying Tseng, a Lee and Li ügyvédi iroda partnere kiemelte, hogy a törvény egyik legjelentősebb rendelkezése értelmében a kormánynak két éven belül felül kell vizsgálnia a hatályos jogszabályokat, és új szabályozást kell alkotnia az alaptörvényben foglalt elvekkel összhangban.
Tajvan a félvezetőipari előnyére építve teremti meg az emberközpontú AI-innovációs ökoszisztéma alapjait, miközben nyílt adatkeretrendszer kialakítását, adókedvezmények biztosítását és szabályozói tesztkörnyezet (regulatory sandbox) létrehozásának lehetőségét is előirányozza. A nemzetközi szabványokkal átjárható (interoperable) kockázatkezelési keretrendszer kidolgozásával az ország a felelős AI-fejlesztés terén is regionális mintát kíván adni.
Források:
1.
Ken-Ying Tseng
2.
3.
Ministry of Foreign Affairs, Republic of China (Taiwan)
