Az OpenAI 2025. január 28-án bemutatta a ChatGPT Gov-ot, egy speciálisan az amerikai kormányzati szervek számára kifejlesztett AI platformot, amely a Microsoft Azure felhőszolgáltatásán keresztül teszi elérhetővé a legfejlettebb nyelvmodelleket a közszféra számára. A ChatGPT Gov lehetővé teszi a kormányzati szervek számára, hogy szigorú biztonsági és megfelelőségi követelmények mellett használhassák
A Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet (NIST) 2023. január 26-án kiadott Mesterséges Intelligencia Kockázatkezelési Keretrendszere (AI RMF) egyre nagyobb jelentőséggel bír a GenAI szabályozásában. A keretrendszer négy fő funkcióra épül – irányítás, feltérképezés, mérés és kezelés – amelyek segítik a szervezeteket a megbízható MI-rendszerek fejlesztésében és értékelésében. 2024. július 26-án a NIST
2025 februárjában az OECD kiadta az AI-incidensek közös jelentési keretrendszere felé (Towards a Common Reporting Framework for AI Incidents) című jelentését, amely egy egységes nemzetközi rendszert javasol a mesterséges intelligenciával kapcsolatos események bejelentésére és nyomon követésére. Ez a kezdeményezés válasz a növekvő kockázatokra, mint például a diszkrimináció, adatvédelmi jogsértések és
Elon Musk szerint az AI hamarosan átveheti a kormányzati funkciók egy részét, miközben ő maga is aktívan alakítja az amerikai államigazgatás jövőjét. A techmilliárdos a Kormányzati Hatékonyságért Felelős Minisztérium (Department of Government Efficiency, DOGE) vezetőjeként az elmúlt hónapokban több ügynökség, köztük az Általános Szolgáltatási Hivatal (General Services Administration, GSA) átalakítását
A Perplexity 2025. február 24-én bejelentette új, MI-alapú webböngészőjét, a Comet-et, amely a cég szerint forradalmasítani fogja az internetes böngészést, ahogyan korábban a keresést is újradefiniálták. A vállalat az X közösségi platformon közzétett bejegyzésében automatizált intelligens keresésként jellemezte a terméket, és már elindította a várólistát a későbbi felhasználók számára, bár
A Google 2025 februárjában kiadott éves Felelős MI jelentésével egyidőben eltávolította korábbi, mesterséges intelligencia fegyverkezési célú felhasználását tiltó irányelvét. A vállalat új AI alapelvei három fő pillérre épülnek, a merész innovációra, a felelősségteljes fejlesztésre és telepítésre, valamint együttműködésen alapuló haladásra. A jelentős változás része egy átfogóbb stratégiai irányváltásnak, amely a
A Yoshua Bengio által vezetett 96 nemzetközi szakértő 2025. január 29-én tette közzé az első nemzetközi AI biztonsági jelentést, amely konkrét adatokkal dokumentálja a mesterséges intelligencia társadalmi, gazdasági és környezeti hatásait. A 2023-as Bletchley Parki AI Biztonsági Csúcstalálkozón közösen támogatott dokumentum tudományos alapot nyújt a döntéshozóknak világszerte, és három konkrét
A február 11-én Párizsban tartott AI Action Summit éles megosztottságot hozott felszínre a mesterséges intelligencia szabályozásában. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság elutasította a Mesterséges intelligencia az emberekért és a bolygóért nyilatkozat aláírását, miközben több mint 61 ország – köztük Franciaország, Kína, India és Japán – csatlakozott a kezdeményezéshez. A nyilatkozat
A 12. Világkormányzati Csúcstalálkozó (World Governments Summit 2025) február 11-13. között került megrendezésre Dubajban, ahol a mesterséges intelligencia (AI) került a középpontba. A rendezvényen több mint 30 állam- és kormányfő, 140 kormánydelegáció, 400 miniszter, továbbá a Google, IBM és HP vezérigazgatói vettek részt, akik az AI kormányzati szerepéről és jövőbeli
Az Európai Bizottság 2025. február 11-én bejelentette három jelentős technológiai szabályozástervezet visszavonását, köztük a szabványos alapvető szabadalmakra (SEP), a mesterséges intelligencia felelősségre és a fogyasztói adatvédelemre vonatkozó javaslatokat. A döntés mögött az EU tagállamok és jogalkotók között fennálló nézeteltérések, valamint az intenzív ipari lobbi állnak. A visszavont javaslatok között szerepel
A Trump-adminisztráció 2025. február 6-án nyilvános konzultációt indított az új nemzeti mesterséges intelligencia (AI) akcióterv kidolgozásához, amelyet a Fehér Ház Tudományos és Technológiai Hivatala (OSTP) és a Nemzeti Tudományos Alap (NSF) közösen felügyel. A kezdeményezés Donald Trump elnök január 23-án aláírt, 14179-es elnöki rendeletének első konkrét lépése, amely az amerikai
Az AI-fejlesztő óriás Anthropic érdekes döntést hozott: miközben a Claude nevű chatbotjukat a hatékony írás eszközeként reklámozzák, a céghez jelentkezőknek kifejezetten megtiltották az AI-asszisztensek használatát a pályázati folyamat során. A cég explicit módon kéri a jelentkezőket, hogy ne használjanak AI-asszisztenseket a motivációs levelek és jelentkezések megírásához. A döntés összhangban van
