Az Európai Bizottság 2025. április 28-án bejelentette, hogy az EU AI Office 9,08 millió euró értékű tendert ír ki az általános célú mesterséges intelligencia (GPAI) modellek megfelelő használatának ellenőrzésére és a rendszerszintű kockázatok értékelésére. A pályázati felhívás a 2024. augusztus 1-jén hatályba lépett EU Mesterséges Intelligencia Rendelethez (EU AI
Olaszország és Magyarország elmulasztotta az EU AI Act által előírt 2024. november 2-i határidőt, miszerint ki kellett volna jelölniük azokat a hatóságokat, amelyek biztosítják az alapvető jogok tiszteletben tartását a mesterséges intelligencia eszközök bevezetése során – derül ki az Európai Bizottság által közölt adatokból. A kinevezett hatóságok száma tagállamonként eltérő, ami
2025. március 11-én közzétették az EU általános célú mesterséges intelligencia (GPAI) gyakorlati kódexének harmadik tervezetét, amely jelentős aggályokat vetett fel az iparági szereplők és jogi szakértők körében. A ChatGPT, Google Gemini és Midjourney típusú GPAI-modellek szolgáltatói számára készült kódex célja, hogy segítsen a vállalkozásoknak megfelelni az EU mesterséges intelligencia rendelet
Az Európai Unió két meghatározó jogszabálya, az EU AI Act és a GDPR ellentmondásos viszonya komoly jogi bizonytalanságot teremt a mesterséges intelligencia diszkriminációmentes alkalmazása területén. Az Európai Parlament Kutatószolgálatának 2025 februári elemzése szerint ez különösen a nagy kockázatú MI-rendszerek esetében jelent problémát, ahol az egyik jogszabály kifejezetten ösztönzi, míg a
Az Európai Parlament 2024. március 13-án elfogadta a Mesterséges Intelligenciáról szóló Rendeletet (EU AI Act), amely az Általános Adatvédelmi Rendelettel (GDPR) szorosan összekapcsolódva szabályozza az AI rendszerek fejlesztését és használatát az EU-ban. Míg a GDPR elsősorban az alapvető jogok és a személyes adatok védelmére összpontosít, az EU AI Act szélesebb
