Az Európai Bizottság 2025. december 9-én hivatalos trösztellenes vizsgálatot indított a Google ellen az online tartalmak AI-célú felhasználása miatt. Ez a legújabb szabályozói lépés az amerikai techóriásokkal szemben. A Bizottság azt vizsgálja, hogy a Google megsértette-e az uniós versenyszabályokat azzal, hogy különböző webfelületek, például a YouTube tartalmait használta fel AI-fejlesztéshez.
Az Európai Bizottság trösztellenes vizsgálatot indított a Meta ellen a vállalat WhatsApp-ra vonatkozó AI-szabályzata kapcsán. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a harmadik féltől származó AI-szolgáltatókra vonatkozó korlátozások sértik-e az uniós versenyjogi szabályokat. A Meta októberben jelentette be azt a szabályzatot, amely korlátozza az AI-szolgáltatók hozzáférését az ügyfelekkel való kapcsolatfelvételhez
Az Irish Council for Civil Liberties (ICCL) hivatalos panaszt nyújtott be az Európai Ombudsmanhoz az Európai Bizottság ellen, miután kiderült, hogy a Bizottság az OpenAI ChatGPT rendszerét használta nyilvános dokumentumokban, ami valószínűleg sérti saját belső irányelveit és a szerződésekből eredő kötelezettségeit. A Bizottság által kiadott, személyzet számára készült iránymutatás egyértelműen
Az Európai Bizottság elindította az AI Act Service Desk és a Single Information Platform szolgáltatást, amely központi támogatást nyújt az EU AI Act rendelet végrehajtásához. Az új rendszer lehetővé teszi a vállalkozások és a közintézmények számára, hogy személyre szabott kérdéseket tegyenek fel a rendelet alkalmazásáról, valamint ellenőrizzék, hogy pontosan milyen
Az Európai Bizottság 2025 októberében bejelentette az „Apply AI” és az „AI in Science” stratégiákat, amelyek célja az AI-technológiák gyorsabb elterjesztése az európai kulcsiparágakban és a tudományos kutatásban. Az Apply AI stratégia az ipari és közszféra-ágazatokban kívánja felgyorsítani az AI-használatot, míg az AI in Science stratégia az AI-vezérelt kutatási kiválóság
Olaszország parlamentje 2025. szeptemberében elfogadta az új, mesterséges intelligenciát szabályozó törvényt, amely az első átfogó AI-szabályozás az Európai Unióban összhangban az EU mérföldkőnek számító AI rendeletével. Giorgia Meloni miniszterelnök kormánya a jogszabályról úgy nyilatkozott, hogy az emberközpontú, átlátható és biztonságos AI-használatot helyez középpontba, miközben hangsúlyozza az innovációt, a kiberbiztonságot és
Az Európai Bizottság 2025. szeptember 9-én közzétett Stratégiai Előretekintési Jelentése a Reziliencia 2.0 nevű koncepciót helyezi középpontba, melynek célja Európa felkészítése a gyors változásokra, köztük kiemelten az AI által okozott munkaerőpiaci sokkhatásra. A technológiai fejlődés ütemének drámai gyorsulását jól mutatja Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök megállapítása, miszerint
Az Európai Bizottság EU AI rendelethez kiadott végrehajtási iránymutatása heves tiltakozást váltott ki a kreatív iparág képviselőiből. A kritikát egy széles koalíció fogalmazta meg, köztük az Európai Szerzői és Zeneszerzői Társaságok Szövetsége (GESAC), a Független Zenei Kiadók Szövetsége (IMPALA) és a Nemzetközi Szerzői Jogvédő Szervezetek Konföderációja (CISAC). Ezek a szervezetek
Az Európai Bizottság széles körű támogatást szerzett az amerikai technológiai óriásoktól és más AI vezetőktől az Általános Célú AI Gyakorlati Kódexhez, egy önkéntes eszközhöz, amely az EU mérföldkőnek számító AI rendeletének való megfelelést biztosítja. 2025. augusztus 2-án jelentek meg az EU mesterséges intelligenciára vonatkozó szabálykönyvének új kulcsfontosságú rendelkezései, amely teljes
Az Európai Bizottság 2025. február 19-én hivatalosan elindította a Quantum Europe 2030 stratégiát, amely célja, hogy Európát globális kvantumtechnológiai vezetővé tegye a következő öt évben. A stratégia konkrét célkitűzése, hogy 2030-ra Európa rendelkezzen a világ legfejlettebb kvantumszámítógépeivel, kvantumkommunikációs hálózataival és kvantumszenzor infrastruktúrájával, ezáltal biztosítva technológiai szuverenitását ezen a stratégiai fontosságú
Az Európai Bizottság nemrég új mesterséges intelligencia eszközöket és funkciókat tett elérhetővé az AI-on-Demand platformján, amely AI piacteret, minimális kódolást igénylő fejlesztőeszközt, valamint biztonságos megoldásokat kínál a generatív AI és a nagy nyelvi modellek számára. A platform az EU által finanszírozott AI4Europe és DeployAI projektek közös fejlesztéseként jött létre, és
Az EU AI Code of Practice jelentős új mércét állít fel az AI biztonsági gyakorlatokban, kötelező követelményeket határozva meg a 10^25 FLOPs feletti modellekre. Az Európai Bizottság 2025. július 10-én kiadta a General Purpose AI Code of Practice három fejezetét, amely önkéntes eszközként segíti az iparági szereplőket az AI
