A kvantumszámítógépek fejlődése egyre közelebb hozza az úgynevezett Q-napot – azt a pillanatot, amikor egy kvantumeszköz képessé válik a jelenleg használt titkosítási rendszerek feltörésére, veszélyeztetve az e-maileket, szöveges üzeneteket, bitcoin-tárcákat, rendőrségi nyilvántartásokat, kórházi adatbázisokat, erőműveket és a teljes globális pénzügyi rendszert. A Global Risk Institute legutóbbi „Quantum Threat Timeline" jelentése
Olaszország és Magyarország elmulasztotta az EU AI Act által előírt 2024. november 2-i határidőt, miszerint ki kellett volna jelölniük azokat a hatóságokat, amelyek biztosítják az alapvető jogok tiszteletben tartását a mesterséges intelligencia eszközök bevezetése során – derül ki az Európai Bizottság által közölt adatokból. A kinevezett hatóságok száma tagállamonként eltérő, ami
Az európai adatvédelmi szervezet, a noyb 2025. május 14-én figyelmeztetést küldött a Metának, miután a vállalat bejelentette, hogy május 27-től felhasználói adatokat használna AI modelljei képzésére. A Max Schrems által aláírt levél hangsúlyozza, hogy a Meta "jogos érdekre" hivatkozása a GDPR megsértését jelenti, mivel a felhasználók kifejezett hozzájárulása
A nagy nyelvi modellek (LLM) és generatív mesterséges intelligencia (GenAI) eszközök alapvetően átalakítják a kutatási és publikációs folyamatokat. E technológiák segíthetnek a kutatómunkában, ugyanakkor új kihívásokat jelenthetnek a tudományos integritás, a szerzői jogok, adatvédelem és kutatásetika terén. E fejleményeket figyelembe véve az alábbi ajánlást dolgoztuk ki a GenAI tudományos munkában
A Perplexity 2025 januárjában jelentette be, hogy integrálta platformjába a DeepSeek R1 modellt, amely forradalmi változást hozhat az AI-alapú keresések területén. A kínai fejlesztésű, de kizárólag amerikai és európai szervereken futó modell nemcsak költséghatékonyabb versenytársainál, hanem teljesítményben is felülmúlja azokat, miközben garantálja a nyugati felhasználók adatbiztonságát. A DeepSeek R1 modell
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss jelentése szerint a Facebook és a YouTube moderációs gyakorlatai jelentős hatással vannak a magyar felhasználók tartalmaira. Az algoritmusok által végzett automatikus tartalomszűrés gyakran átláthatatlan, és sok esetben a felhasználók számára nem egyértelmű, milyen szabályok alapján történnek a korlátozások. A jelentés kiemeli, hogy
Az OECD 2025. február 6-án kiadott jelentése rámutat az AI-fejlesztők sürgető minőségi adathiányára, amely problémára az OECD adathozzáférési és -megosztási ajánlása kínál megoldást. A dokumentum kiemeli, hogy az adatmegosztás és -hozzáférés javítása akár a GDP 1-2,5%-ának megfelelő gazdasági előnyt is jelenthet az OECD-országokban. A jelentés adatai szerint 2023-ban
