A mesterséges intelligencia választásokra gyakorolt hatásáról jelenleg túl kevés adat áll rendelkezésre a megalapozott következtetések levonásához, miközben a kezdeti fenyegetettség-előrejelzések túlzónak bizonyultak. Az NYU Center for Social Media and Politics kutatói 2024-ben mindössze 71 példát találtak AI-használatra a választási kommunikációban, míg a Purdue Egyetem kutatói is csak közel 500 esetet dokumentáltak 2017 óta, ami nem reprezentatív az online politikai tartalmak valós mennyiségére vetítve.
A kutatási nehézségeket jelentősen fokozza a platformok átláthatóságának hiánya, mivel a techcégek csökkentették a kutatói hozzáférést adataikhoz, és a meglévő politikai hirdetési archívumok sem tartalmaznak gépileg olvasható metaadatokat az AI-használatról. Az AI választásokra gyakorolt hatása valójában korlátozottabb, mint ahogy azt korábban jósolták. Felix M. Simon és társszerzői szerint a korai riasztó állítások az AI-val és a választásokkal kapcsolatban aránytalanul felnagyítottnak tűnnek. A Meta fenyegetettségi jelentése is megerősíti, hogy a GenAI által támogatott taktikák csak fokozatos termelékenységi és tartalomgenerálási előnyöket biztosítanak.
Miközben az AI valóban képes felerősíteni meglévő problémákat és csökkenteni a demokratikus folyamatokba vetett bizalmat, a technológia bűnbakká válhat, elvonva a figyelmet a demokráciákat fenyegető súlyosabb veszélyektől. Az Alan Turing Intézet 2023 óta több mint 100 nemzeti választást vizsgált, és csak 19 esetben azonosítottak AI-beavatkozást, ráadásul a választási eredmények nem mutattak jelentős változást a közvélemény-kutatási adatokhoz képest, eközben Future Shift Labs 2025-ös jelentése szerint az Egyesült Államokban, amely a 28 ország közül a 3. helyen áll a polarizáció terén, az AI-generált propaganda tovább mélyíti a társadalmi megosztottságot.
Források:
1.
Scott Babwah Brennen
2.
Felix M. Simon, Keegan McBride, and Sacha Altay
3.
Aastha Naresh Kohli
