Kína átfogó tervet mutatott be 2025. július 26-án a mesterséges intelligencia globális szabályozásában betöltött szerepének bővítésére, beleértve egy világméretű együttműködési szervezet létrehozását, miközben Peking és Washington verseng a technológiai vezető szerepért. Li Qiang kínai miniszterelnök a Sanghaji Világ AI Konferencián (WAIC) figyelmeztetett, hogy az AI-innovációt szűk keresztmetszetek akadályozzák, például a számítógépes chipek kínálata, és aggodalmát fejezte ki, hogy a technológiai konglomerátumok és törvényi korlátozások az AI-t néhány ország és vállalat monopóliumává tehetik. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a globális AI-szabályozás jelenleg még töredezett, és a különböző országok jelentős eltéréseket mutatnak különösen a szabályozási koncepciók és intézményi szabályok területén.
Peking a közelmúltban előmozdította Kína nyílt innovációját és készségét az őshonos technológiák megosztására, miközben a kínai kormány 2016 óta belefoglalta az AI-t a Nemzeti Stratégiai Tervbe, és számos, a fejlesztését támogató dokumentumot bocsátott ki. A kínai külügyminisztérium közzétett egy 13 pontos tervet az AI globális szabályozására, amely két új AI-párbeszéd mechanizmus létrehozását javasolja az ENSZ égisze alatt, valamint egy biztonsági szabályozási keretrendszert. A kínai terv magában foglalja a nyílt forráskódú technológiában való fokozott együttműködést új transznacionális platformokon és fejlesztői közösségeken keresztül, valamint a kulcsfontosságú szoftverek és hardverek, például félvezetők megosztását, miközben Kína 8,2 milliárd dolláros AI-alapot hozott létre startupok számára.
Kína felhívása egy új szervezet létrehozására az AI-szabályozás erősítése érdekében az Egyesült Államok által bevezetett korlátozások ellenére történik, amelyek a fejlett technológiák Kínába történő exportját korlátozzák, beleértve a legfejlettebb AI-chipeket és chipgyártó berendezéseket. Trump-adminisztráció 2025. július 24-én tette közzé az AI-tervét, amelynek célja az amerikai AI-export jelentős bővítése a szövetségesek felé, hogy fenntartsák az amerikai előnyt Kínával szemben ebben a kritikus technológiában. A kínai kormány különös hangsúlyt fektet az AI felhasználására az ipar szintjének emelésére, a termelékenység és a gazdasági növekedés javítására, különös tekintettel az AI-alkalmazások fejlesztésére olyan ágazatokban, mint az okos városok, az orvostudomány és a tudományos kutatás.
Források:
Dr.Nadia Helmy
