A kínai AI infrastruktúra fellendülés, amely ChatGPT 2022 végi megjelenése után kezdődött, összeomlóban van, és a kormányzat által támogatott több mint 150 adatközpont jelentős része – a források szerint akár 80%-a – most üresen áll. Az országos törekvés, hogy mesterséges intelligencia technológiai vezetővé váljanak, nagyrészt kihasználatlan létesítményekhez vezetett, és a GPU szerver bérleti árak rekord alacsony szintre zuhantak, egy Nvidia H100 szervert tartalmazó 8 GPU-s konfiguráció havi bérleti díja a korábbi 180 000 jüanról (~25 000 dollár) 75 000 jüanra (~10 000 dollár) csökkent.
2023-2024 során Kína több mint 500 új adatközpontot jelentett be, amelyekből legalább 150 már működőképes a Kínai Kommunikációs Ipari Szövetség Adatközpont Bizottsága (China Communications Industry Association Data Center Committee) szerint. A projektek sok esetben tapasztalatlan résztvevők, például MSG gyártó Lotus vagy a textilgyártó Jinlun Technology irányításával készültek, és gyakran figyelmen kívül hagyták a valós keresletet vagy a technikai megvalósíthatóságot. Jimmy Goodrich, a RAND Corporation technológiai vezető tanácsadója szerint a kínai AI ipar növekedési fájdalma nagyrészt a tapasztalatlan szereplők – vállalatok és helyi önkormányzatok – eredménye, amelyek felugrottak a hype vonatra, és olyan létesítményeket építettek, amelyek nem optimálisak a mai igényekre. Az infrastruktúra problémáit tovább súlyosbította a DeepSeek R1 megjelenése, amely átrendezte a piacot, mivel hasonló teljesítményt kínál, mint az OpenAI o1, de jelentősen alacsonyabb költséggel.
A nehézségek ellenére a kínai központi kormány továbbra is elkötelezett az AI infrastruktúra fejlesztése mellett, és várhatóan beavatkozik a küszködő adatközpontok átvételével és szakértőbb üzemeltetőknek történő átadásával. Alibaba 50 milliárd dollárt, míg a ByteDance 20 milliárd dollárt tervez befektetni GPU-kba és adatközpontokba a következő években, miközben az USA-ban hasonló törekvések zajlanak az 500 milliárd dolláros Stargate projekt keretében, amelyet az OpenAI, a Softbank és az Oracle kezdeményezett a fejlett adatközpontok építésére.
Források:
1.

2.

3.
