Az OpenAI GPT-4o képgenerátora villámgyorsan virálissá vált, miután felhasználók ezrei kezdték el a Studio Ghibli ikonikus stílusában képeket készíteni vele – ez azonban komoly szerzői jogi kérdéseket vetett fel. A mesterséges intelligencia figyelemre méltó pontossággal utánozza a japán animációs stúdió vizuális világát pusztán szöveges utasítások alapján. A jelenségre maga Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója is ráerősített, amikor feltehetően egy GPT-4o által generált Ghibli-stílusú képet állított be profilképének. Mindeközben egyre nagyobb vita övezi, hogy az AI-modell betanítása során jogszerűen használtak-e fel szerzői joggal védett anyagokat.
A jogi szakértők szerint az OpenAI új eszköze jogi szürkezónában működik, mivel a stílus önmagában nem élvez kifejezett szerzői jogi védelmet, de számos per van jelenleg is folyamatban a generatív AI-modellek fejlesztői ellen. Evan Brown, a Neal & McDevitt ügyvédi iroda szellemi tulajdonjogi szakértője szerint ez ugyanazt a kérdést veti fel, amit már pár éve kérdezünk magunktól: milyen szerzői jogi következményei vannak annak, ha valaki végigpásztázza a webet, és adatbázisokba másolja az ott talált tartalmakat? Az OpenAI már most is több perben áll, köztük a The New York Times és más kiadók által indított jogi eljárásokban, amelyek azt állítják, hogy a vállalat megfelelő hivatkozás vagy fizetség nélkül használta fel a szerzői joggal védett műveiket AI-modelljei betanításához. Rob Rosenberg, az AI-szakértő és korábbi Showtime jogi tanácsadó szerint a Studio Ghibli akár a Lanham törvény alapján is jogi lépéseket tehetne, amely a hamis reklámra, védjegybitorlásra és tisztességtelen versenyre vonatkozó igények alapját képezi.
Az OpenAI a korábbi AI-képgenerátoraiban korlátozásokat alkalmazott, hogy megakadályozza az élő művészek stílusának és valós személyek képmásának utánzását, de a GPT-4o képességei azt sugallják, hogy mostanra félretette ezeket az óvintézkedéseket. Egy szakmai dokumentumban a vállalat állítja, hogy továbbra is "konzervatív megközelítést" alkalmaz a képjogok tekintetében, amikor a felhasználó "élő művész stílusában" próbál képet generálni, azonban úgy tűnik, hogy ezt a korlátozást már csak egyéni művészekre, nem pedig stúdiókra alkalmazza. Az eset jelentősége túlmutat a jelenlegi vitán, hiszen precedenst teremthet a mesterséges intelligencia által generált tartalmak szerzői jogi megítélésében. A szakértők szerint ha a bíróságok az OpenAI javára döntenének, megállapítva, hogy a szerzői joggal védett anyagokon történő MI-modell-betanítás valóban a méltányos használat (fair use) körébe tartozik, elmozdulhatunk egy olyan rendszer felé, ahol az MI fejlesztőinek kompenzálniuk kell a szerzői jog tulajdonosait, és hivatkozniuk kell rájuk, amikor az ő tartalmaikat használják fel a kimenet előállításában.
Források:
1.
Maxwell Zeff
2.
3.
