A február 11-én Párizsban tartott AI Action Summit éles megosztottságot hozott felszínre a mesterséges intelligencia szabályozásában. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság elutasította a Mesterséges intelligencia az emberekért és a bolygóért nyilatkozat aláírását, míg 61 ország – köztük Franciaország, Kína, India és Japán – csatlakozott a kezdeményezéshez. A nyilatkozat célja az AI fejlesztésének szabályozása a fenntarthatóság és társadalmi felelősségvállalás jegyében, amelyet az USA és az Egyesült Királyság gazdasági és innovációs aggályokra hivatkozva nem támogatott.
Az Inclusive and Sustainable Artificial Intelligence for People and the Planet nyilatkozat fő prioritásai közé tartozik az AI hozzáférhetőségének növelése a digitális egyenlőtlenségek csökkentése érdekében, valamint annak biztosítása, hogy az AI rendszerek nyíltak, inkluzívak, átláthatóak, etikusak, biztonságosak és megbízhatóak legyenek. Emellett hangsúlyozza az innováció előmozdítását, a piacok koncentrációjának elkerülését, a munkaerőpiacok pozitív alakítását és a fenntarthatóság biztosítását az emberek és a bolygó számára. A nyilatkozat aláírásával az országok elkötelezték magukat a nemzetközi együttműködés erősítése mellett az AI kormányzás területén.
A találkozó konkrét eredményei között szerepel egy, a Nemzetközi Energiaügynökséggel közösen létrehozandó megfigyelőközpont az AI energiahatásainak nyomon követésére, valamint egy hálózat létrehozása az AI munkaerőpiaci hatásainak vizsgálatára. Kate Crawford, a Dél-kaliforniai Egyetem kutatóprofesszora szerint az AI csúcstalálkozó szakadással végződött. Az AI fejlesztését sürgető csoport korlátlan terjeszkedést akar - több tőkét, energiát, magáninfrastruktúrát, szabályozás nélkül. Ezzel szemben a közérdeket képviselő országok és szervezetek a munkavállalói jogok védelmét, környezeti fenntarthatóságot, átlátható adatkezelést, biztonsági előírásokat és megfelelő felügyeletet szorgalmaznak.
Források:
1.
2.
Sebastian Klovig Skelton,
3.
Rohini Krishnamurthy
