A kvantumszámítógépek fejlődése egyre közelebb hozza az úgynevezett Q-napot – azt a pillanatot, amikor egy kvantumeszköz képessé válik a jelenleg használt titkosítási rendszerek feltörésére, veszélyeztetve az e-maileket, szöveges üzeneteket, bitcoin-tárcákat, rendőrségi nyilvántartásokat, kórházi adatbázisokat, erőműveket és a teljes globális pénzügyi rendszert. A Global Risk Institute legutóbbi „Quantum Threat Timeline" jelentése szerint egyharmad az esélye annak, hogy a Q-nap 2035 előtt bekövetkezik, míg egyes szakértők 15%-ra becsülik annak valószínűségét, hogy ez titokban már meg is történt.
A technológiai óriások, köztük a Google, a Huawei, az IBM és a Microsoft, valamint állami szereplők, mint Kína, az USA és az Európai Unió, jelentős erőforrásokat fektetnek a kvantumtechnológia fejlesztésébe, amely a szubatomi világ mechanikáját kihasználva olyan számításokat végezhet párhuzamosan, amelyek a hagyományos számítógépeknek évezredekbe telnének. A fő veszélyt Peter Shor algoritmusára alapozzák, amelyet 1994-ben fejlesztettek ki, évtizedekkel azelőtt, hogy bárki valódi kvantumszámítógépet épített volna. Ez az algoritmus képes lehet feltörni az RSA titkosítást és más rendszereket, amelyek nagy számok faktorizálásának nehézségére épülnek – egy olyan feladat, amely a klasszikus számítógépeknek évezredekbe telne, de a kvantumgépek percek alatt megoldhatják. A Google 2019-ben jelentette be a "kvantumfölény" elérését egy 53 qubites chipjével, amely 200 másodperc alatt oldott meg egy olyan feladatot, amely 100 000 hagyományos számítógépnek körülbelül 10 000 évig tartana, míg legújabb Willow kvantumprocesszora már 105 qubittel rendelkezik. A kiberbiztonsági szakértők szerint azonban Shor algoritmusának futtatásához több ezer vagy akár millió qubitre lenne szükség, amit egyelőre egyetlen cég sem tudott megvalósítani.
A Q-nappal kapcsolatos veszélyek két fő területre oszthatók: a titkosság és a hitelesítés veszélyeztetésére. Chris Demchak, az amerikai Haditengerészeti Akadémia kiberbiztonsági professzora szerint egy Q-napi számítógép lehetővé teheti egy ellenfél számára, hogy valós időben lehallgassa a titkosított katonai adatokat, beleértve a tengeralattjárók tartózkodási helyét, a műholdak tevékenységét és a rakéták képességeit. Emellett a "most begyűjt, később megfejt" támadásokra is lehetőség van, amelyek során a hackerek már most gyűjtik a titkosított adatokat jövőbeli felhasználásra. Az amerikai Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet (NIST) 2016-ban versenyt indított kvantumbiztos titkosítási algoritmusok fejlesztésére, és 2024 nyarán kiadta első kvantumbiztos titkosítási szabványait, amelyek már olyan üzenetküldő platformokon kerültek bevezetésre, mint a Signal és az iMessage, de a fizikai infrastruktúra frissítése évtizedekig is eltarthat.
Források:
Peco
2.
Amit Katwala
3.
Jai
